Mi kell a bridzshez?
Azt hallotta, hogy kiváló matektudás, vagy hatalmas nagy memória?
Úgy véli, hogy a bridzs csak a "kékvérű nemesek" sportja?
Tévedés!
Elég hozzá egy joker nélküli francia kártyapakli, és négy lelkes ember!
Ha nem hiszi, jöjjön el a bridzstanfolyamunkra és nézze meg!

Vágó István: Miért ajánlom a bridzset? (2006)
Szeretek bridzsezni, mert a bridzs kártyajáték. Szeretek bridzsezni, mert a bridzs igazából nem kártyajáték. Mindkét állítás igaz. A nagy zsugások is kiélhetik szenvedélyüket ebben a kibicekkel tűzdelt kártyaszobában óriási élményt nyújtó társasági szórakozásban. Másrészt a legmagasabb szintű logikai játékok között a sakk és a go mellett ott van a bridzs is: az egész világon űzött versenysport. S van egy nagy előnye velük szemben: hétpercenként új játszma kezdődik, nem kell egy órán keresztül küzdeni a kiegyenlítésért, ha a játékidő elején elhibáztunk egy lépést.
S szeretem azért is, mert a nők szívesen játsszák, azon kevés sportok egyike, amelyben egyenlő eséllyel szállnak síkra a férfiak ellen.
A bridzs egyik elődje a whist volt, az a játék, amelyet Phileas Fogg és barátai űztek a híres Verne-regényben (Nyolcvan nap alatt a Föld körül), és amelyet csitt néven emleget a XVIII. század végén kiadott első magyar nyelvű kártyakönyv. Az elnevezést a mai játékra is alkalmazni lehetne, a nagy bridzsversenyeken halálos csönd üli meg a termet, a játékra koncentráló bridzsezők beszéddel nem cserélhetik ki a gondolataikat.
De a bridzs (bridge) név is illik hozzá, hiszen a leglényegesebb az egymással szemben ülő és együtt síró-nevető játékosok közötti szellemi híd, amely először a licitálás során alkalmazható bemondásokból, majd a lejátszásban a kijátszott lapokból levont következtetések által teremtődik meg.
Az internetet pedig egyenesen a bridzsezőknek találták föl. Nem egy olyan portál van, amelyen éjjel-nappal perceken belül lehet másik három embert találni, akinek a komputer osztja ki a maradék lapokat, és máris kezdődhet a küzdelem, mondjuk, egy chicagói, egy barcelonai, egy canberrai és egy pesti bridzsőrült között.
Magam gimnazistaként tanultam meg, barátaimmal nap mint nap összecsaptunk. Hamar megéreztem, milyen mélységei vannak, és kicsit sajnálom, hogy mostanában kevés időm van foglalkozni vele. Néha azért beülök egy-egy partiba, hogy újra érezzem a régi izgalmat, sikerül-e akár a legjobb ellenfelet is egy jó húzással tőrbe csalni.

József Attila: Osztás után (1935) (A költő a Japán kávéházban ajánlott 10 pengős fogadást, hogy bármilyen témára 15 perc alatt a végzet hatalmát kifejező szonettet ír. A Színházi Élet bridzsrovatát szerkesztő Darvas Róbert tartotta a tétet. A vers elkészült. József Attilának egy töredékben maradt másik verse is bizonyítja: tudott bridzsezni.)

A kártya ki van osztva. Reszketünk,
Észak, Kelet, Nyugat és Dél kezében,
bubik, királyok, dámák jelmezében
s szótlanul várjuk, mit tesz végzetünk.

Ki vagyunk osztva. Megvan helyzetünk.
Mit tehetnénk a szabály ellenében?!
Mint mozdulatlan csillagok az égen,
változhatatlan rajzunk, jellemünk.

Vörösek és feketék, vérben, gyászban,
fényesre lakkozottan, lámpalázban
így kell kinek-kinek sorsára várni,

hogy boldogságunkat, mit rejt szerelmünk,
a gyönyörű sikert, mely megvan bennünk,
ki tudja-e a végzet licitálni.

Kelen Károly: Bridzsóvoda (1998)
Micsoda játék! Még az életet is utálja, akin az indító kijátszás sora van, a társa nem szereti, hogy már megint csak ellenjátékos, a felvevő gyűlöli a szanfelvételt, az asztalnak meg semmi dolga a következő öt percben. Ki érti, hogy egész héten várták, hogy végre leülhessenek játszani? Lehet, hogy csak keverni szeretik a kártyát?
Előfordul az is, hogy egész este fix párok játszanak egymás ellen. Házaspár házaspár ellen, a férfiak a nők ellen. Az ilyen játék alakul azután óriási presztízscsatává. Sokszor hallani igazán harmonikusan élő házaspárokról, akik csakis a bridzsasztal mellett veszekednek. Éppen ezért gyakori eset, hogy a házaspárok keresztbe játszanak, a vendéglátó pár férfitagja a vendég hölggyel szemben ül le. De régi tapasztalat, hogy a rivalizálás így talán még nagyobb lesz a párok között. (A legjobb eset talán az, ha az egyik páron belül a férfi a jobb játékos, a másikban a nő, és ezt mindenki elismeri. Ilyenkor csak abban a ritka esetben válik feszültté a helyzet, ha valamilyen okból a gyengébb párosé az adott este. Az egyedül üdvözítő megoldás erre a problémára: nem bridzsezni. Csakhogy akkor meg olyan unalmasak az esték!)

Jules Verne: Nyolcvan nap alatt a Föld körül (1873)
Egy mindenesetre bizonyos: Phileas Fogg hosszú évek óta nem mozdult ki Londonból. Azok a szerencsések, akik valamivel közelebbről ismerhették, azt állították, hogy még nem akadt emberfia, aki valaha másutt látta volna, mint a lakásától a klubhoz vezető egyenes úton: ezen sétált végig naponta. Két szórakozása volt: újságot olvasott és whistezett. Ezen a természetének annyira megfelelő, csendes kártyajátékon gyakran nyert, nyeresége azonban sosem vándorolt erszényébe, hanem jótékonysági alapját növelte tetemes összegekkel. Különben meg kell jegyezni, hogy Mister Foggot nyilván a játék és nem a nyereség érdekelte. A játékot harcnak tekintette, küzdelemnek valamilyen nehézség ellen, de mozgolódás, helyváltoztatás, fáradság nélküli küzdelemnek – s ez igen jól vágott természetéhez.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1886) (Kártyatörténészek szerint Ivan Iljics és társai a mai bridzshez nagyon hasonló játékot űztek vint néven.)
A hivatali örömök Ivan Iljics becsvágyát elégítették ki, a társadalmi örömök pedig hiúságát; de igazi örömeit a zöld asztalnál, a vintben találta meg. Sokszor megvallotta, hogy bármi történt az életében, bármilyen kellemetlenségek érték, a legnagyobb öröm, melynek fénye, mint a gyertya lángja sugárzott előtte, az volt, ha jó játékosokkal, csendes, hallgatag partnerekkel leülhet vintezni, mégpedig feltétlenül négyesben (ötösben kényelmetlen, bár az ember teszi magát, hogy nagyon szeret ötösben játszani), és pár óra hosszat komolyan, megfontoltan elmélyed a játékban (különösen, ha jól jár a kártya), azután megvacsorázik, és megiszik egy pohár bort. Az ilyen esték után, különösen, ha még nyert is egy keveset, (sokat nyerni kellemetlen!), derűs és kiegyensúlyozott lelkiállapotban tért aludni.

Bridzsakadémia
1068 Budapest, Városligeti fasor 8/B I/11.
Telefon: (30) 9315-922
bridzs@bridzsakademia.hu